A Hillside Villa közvetlen és közvetett környéke telis tele van látnivalókkal, ezért egy gyors összefoglalót olvashatsz el, hogy milyen települések vesznek éppen most körbe titeket.

Bodrogolaszi már csak nevében őrzi a 13. században betelepített velencei szőlőművelők emlékét. Viszont Komlóska a ruszin, Hercegkút a sváb, Füzér a szlovák nemzetiség hagyományőrzés települése, míg Széphalom a magyar nyelv bölcsője. Nem meglepő hát, hogy a zsidóság is olyan emléket hagyott itt hátra, amihez messzi földről is elzarándokolnak megnézni: a magyarországi haszidizmus felvirágoztatója, Mose Teitelbaum sírját. De még számtalan látnivalóról olvashatsz.

Sátoraljaújhely: sokáig Zemplén megye székhelye volt, Kazinczy Ferenc munkálkodásának egyik színhelye valamint Kossuth Lajos jogi, retorikai, politikai felkészülésének helyszíne. Az itt élő, jelentős létszámú polgári értelmiség mindvégig őrizte identitását, ápolva szellemi kultúráját.

Sárospatak: Erzsébet, a szentté avatott Árpád-házi királylány, Comenius, a híres tudós, II. Rákóczi Ferenc, a nagyságos fejedelem városa. Kulturális, művészeti hagyományai, az ősi oskola, a református kollégium máig ható szelleme révén nevezik a Bodrog-parti Athénnek is. De a pataki vár sem csak építészeti szempontból figyelemre méltó, hiszen a magyar történelem jeles személyiségei éltek valaha falai között.

A két, egymáshoz közeli, egymással mindig versengő, bár más karakterű zempléni város szellemisége mindenképp kihatott a környékbeli településekre. Ugyanakkor a kisebb falvak megtartó ereje a természet volt: amit a Bodrog, a hegyek és természetesen a dűlők nyújtottak. A Világörökség védőterületén járunk, ám a magterülethez soroltak innen több pincét: az újhelyi Ungvári-pincéket, a pataki Rákóczi-pincét, a hercegkúti Gombos-hegyi és Kőporosi pincesort.

A Csodarabbik útja zarándokút mellett itt halad az országos Kék túra, a Rákóczi-túra, a Szent Erzsébet zarándokút és az EuroVelo egy szakasza is.

A magyarországi haszidizmus origója

Ahogy a Zemplén más részeire, úgy ide is a bor vonzotta a zsidóságot. Sátoraljaújhelyen vezettek át a kereskedelmi útvonalak Oroszország, Lengyelország, Erdély irányába, így a hegyaljai bor egyik kereskedelmi központja lett. Ebben jelentős részt vállaltak a zsidó kereskedők, akik már a középkortól megtelepedtek itt, bár erről biztos forrás csak a 18. század utolsó harmadáról áll rendelkezésre. A városba főleg lengyelországi, galíciai, kárpátaljai zsidók jöttek. Sátoraljaújhely az első jelentős város, amely vegyes nemzetiségű lakosságával, szinte páratlan liberális felfogásával igen jó életteret kínált a zsidóságnak.

Mose Teitelbaum Przemyślben született 1759-ben. Régi rabbi családból származott, amelynek több tudós tagja is volt. 1808-ban választották meg Sátoraljaújhelyre rabbinak, itt 33 éven át tanított, jesivájába messze földről jártak a tanulni vágyók. Kámeáiért, tanácsaiért pedig a nem zsidók is felkeresték – a ma már városi legendának tartott történet szerint Kossuth Lajos is. A rebét a haszidizmus magyarországi elterjesztőjeként is tisztelik – az ő tanítványa volt az olaszliszkai, azé pedig a bodrogkeresztúri csodarabbi. Mindhármuk óhellel fedett sírja a Csodarabbik útja zarándokút “sarokköve”. Teitelbaum rabbi sírhelye mellett rituális fürdő is található.

Újhelyben van egy másik, új zsidó temető, a régi imaházon holocaust-emléktábla, és bár más a funkciója, áll még az iskola is. Patak egykori fürdőjének épületén szintén holocaust-emléktábla látható, és látogatható a temető. Legrégebbi sírköve 1780-ban készült – ez idő tájt alakult a hitközség.

Ahogy annakidején Újhely sokvallású és soknemzetiségű város volt, úgy érdemes időt szánni a más vallások és a különböző nemzetiségek hátrahagyott és ma is élő értékeire: számos jelentőst találunk!

Börtön, bokály, szent és a legszebb csoda

Maradjunk először a városoknál! Az egykori megyeszékhely, Sátoraljaújhely “hivatalos” város volt. A valamikori megyeháza ma városháza. A 18. századi, barokk stílusú épület ugyanakkor Zemplén vármegye levéltárának is otthona, ennek berendezése az országban szinte egyedülállóan őrzi a 18–19. századi levelestárak hangulatát. Egyben az itt hivatalt vállalt Kazinczy Ferenc emlékét. A korábbi városháza Sennyey-kúriának épült klasszicista stílusban, de itt működött a kaszinó is, ma pedig a Kazinczy Ferenc Múzeum. Tárlatai nemcsak Újhely történetét, de a Zempléni Casinó életét, és a Zempléni-hegység természeti értékeit is bemutatják. Még a város másik izgalmas múzeuma is “hivatalhoz” kötődik – ugyanis a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön mellett működik a Magyar Büntetés-végrehajtás Múzeumi Kiállítóhelye, azaz a Börtönmúzeum…

Templomai közül a legnagyobb a belvárosi, késő barokk – legértékesebb a Barátsoron található, 14. századi, kora gótikus pálos-piarista és mellette a szintén ősi rendház – legkülönlegesebb pedig a Bortemplom, ami valójában nem templom, hanem bortároló pincék fölött álló tornyos épület. És ne feledkezzünk meg a Szár-hegyi kálváriakápolnáról sem, ami a magyar koronát formázza, és amihez a Trianonban elcsatolt magyar városok stációi vezetnek.

2015-től ezt az emlékhelyet mozgásukban korlátozottak is meglátogathatják a Magas-hegyről induló “Dongó”, azaz zárt kabinos kötélpálya jóvoltából. A Magas-hegy mára a kalandvágyók és természetjárók fellegvárává vált a Zemplén Kalandpark miatt. Az ország leghosszabb libegője visz fel a tetejére, a kilátóhoz, ahonnan akár át is csúszhatunk a Szár-hegyre – de ne olyan gyorsan! Vár még a négyévszakos, szintén a hazai leghosszabb bobpálya, a kalandpályák, a mászófal központ, a sí-, korcsolya- és hófánkpályák télen – a tanösvényen pedig le lehet higgadni…

Különösen, ha továbbmegyünk Széphalom felé, ahol az író-nyelvújító Kazinczy Ferenc egykori birtoka, a sírkert és az emlékcsarnok régóta a humán tudást és a magyar nyelvet tisztelők zarándokhelye. Újabban azonban – az egykori gyümölcsöskertben felépített – A Magyar Nyelv Múzeuma hívja játékos, interaktív, szórakoztató, mégis komoly kalandra mindazokat, akik bírják, vagy legalábbis ismerni szeretnék a magyar nyelvet.

Sárospatak pedig a fejedelmi és iskolaváros. A királyi uradalmi központban született 1207-ben Árpád-házi Szent Erzsébet. A kis körtemplom alapfalait, ahol megkeresztelhették, ma is láthatjuk, közvetlenül Észak-Magyarország legnagyobb gótikus csarnoktemploma, a Vártemplom mellett. Az uradalmi ház telkén pedig ma a Szent Erzsébet Ház áll egyházi művészeti kincsek kiállítóhelyeként, a Kassára tartó – Bodrogolaszin, Komlóskán, Füzéren is áthaladó – Szent Erzsébet zarándokút kiindulópontjaként.

Szemben vele a Pataki Képtár, a Szent Erzsébet utca másik végén pedig ott a Rákóczi-vár – ami összességében és részleteiben egyaránt lenyűgöző. A reneszánsz Vörös-torony robosztus, mégis míves, barátságos alakja, benne a gyönyörű, török falicsempékkel burkolt Bokályos-ház, az elegáns lovagterem, a késő reneszánsz bútorok, vagy épp a zenekari falfülke meglepő előbukkanása. Az udvaron a Lorántffy-loggia, bent a Rákóczi-kiállítás kincsei, a megfáradt látogató vigasztalására készülő reneszánsz konyha, kint a szintén kuriózumnak tekinthető ágyúöntő műhely olyan együttese a szépségnek, az élménynek és a tudásnak, ami kortól és nemtől függetlenül elvarázsolja a látogatót.

Lorántffy Zsuzsanna és férje, I. Rákóczi György – II. Rákóczi Ferenc dédszülei – volt a pataki református kollégium legfőbb támogatja. Később azonban sokat hányódott az iskola – de hírnevét, szellemiségét egészben, könyves kincseit részben megőrizte. A hírneves, Pollack Mihály által tervezett Nagykönyvtár a 19. században épült, klasszicista stílusú épületben kapott helyet – mintegy 25 ezer régi könyvet őrizve a fantasztikus térben. Az egyetlen régebbi, 18. századi épületben pedig az iskola múzeuma látható. Ha sétára indulunk a kollégium környékén, találhatunk régi diák- és professzori szállást, tornacsarnokot és “tápintézetet” – átélhető képet kapva a régi diákvárosról, ahogy a várban a főúri életről…

Ha a belváros felé indulunk, Makovecz Imre által tervezett épületeket, ha a városból kifelé vesszük az irányt, remek felfrissítő és kirándulóhelyeket találunk. Például a Végardó Fürdőt, aminek termálvizes medencéi télen-nyáron ellazítanak. A Bodrog-parton horgászparadicsom, a Malomkő tanösvény végén pedig a Magyarország legszebb természeti csodájának megválasztott Megyer-hegyi tengerszem várja az utazót.

Szó volt pincékről is, nem? – tehetik fel a kérdést. De igen. Nézzük őket egy csokorba szedve!

Földalatti emeletek – és vendégszeretet

A Sátoraljaújhely északnyugati részén található Ungvári-pincék bekerített területén eredetileg 27 teljesen különálló pince működött – ezek többségének vízszintes és függőleges összekapcsolásával azonban egészen különleges labirintus, négyszintes, mintegy 14-16 kilométer hosszú pincészet alakult ki.

Sárospatakon a Rákóczi-pince lejárata a vár terültéről, a Rákócziak egyetlen fennmaradt gazdasági épületéből, a 18. század elején átalakított egykori trinitárius kolostor (Múzsák temploma) mögül nyílik. A bonyolult járatok összesen mintegy 600 méter hosszúak. Mindazonáltal a különleges terek igazi értékét az ott tárolt és kóstolható borok adják.

Akárcsak Hercegkúton, a település mindkét oldalán farkasfogmintát kirajzoló, vendégváró pincesor 130 pincéjében. A népi építészet remekeiként számon tartott emeletes pincesorokon a borok és labirintusnak tűnő pincék mellett a gazdák vendégszeretete és a mindenképp megkóstolandó, különlegesen érlelt svábszalonna biztosítja a feledhetetlen élményt.

Nemzetiségi karakterek – kihagyhatatlan túrák

A hercegkútiak természetesen nemcsak szalonnájukban őrzik svábságukat! A kuruc harcok során elnéptelenedett falut 1750-ben telepítették újra. A mai lakosok ősei Németországból, a Fekete-erdő környékéről érkeztek, és Hercegkút zárt sváb település maradt egészen a 20. század utolsó évtizedéig. Lakossága ma is büszke származására, őrzi hagyományait – nemcsak a régi parasztházak mintájára, tárgyi emlékeikkel berendezett sváb tájházban, de mindennapjaikban, vendégeik fogadásában is.

Ha innen egy kicsit beljebb megyünk, a hegyek alatt rejtőzködő, varázslatos környezetű Makkoshotyka számos szálláshelye vár minket. Egy szépen berendezett, 19. századi parasztházban Falumúzeum, egy magánkiállításon gazdag trófeagyűjtemény tekinthető meg – a település legnagyobb kincse azonban a természetes békesség, a gombában, gyümölcsben gazdag erdők. A túrázást, szabadtéri sütést-főzést kedvelő gyerekeket is nyugodtan magunkkal hozhatjuk ide – különösen, hogy a települést érinti a legszebb tájakat felfűző Országos Kék Túra útvonala!

A szomszédos völgyben megbúvó Komlóskát a fő zempléni, Rákóczi nevét viselő túraút érinti. A település máig megőrizte 18. századi telepeseinek ruszin nyelvét, és kultúrája is számos rokon vonást mutat az Északkeleti-Kárpátok szláv népeivel. Többet is megtudhatunk a ruszin tájházban, ahol az ország egyetlen eredeti kabolás – azaz sárral tapasztott kürtőjű – kemencéje látható. A közelből indul a könnyebb körtúrát kínáló Telér-tanösvény. Ha Komlóskáról a hegyekbe indulunk a Rákóczi-túraúton, a 13. századi Pusztavár 1-1,5 méter magas falmaradványa és a mellőle nyíló fantasztikus körpanoráma lesz jutalmunk. Ha a Bodrog felé vesszük az irányt, akkor Bodrogolasziba jutunk.

Az egykor olasz szőlőművesekkel betelepített faluban nem lep meg minket, hogy az itt élő emberek számára ma is a kedvező fekvésű hegyoldalakon, az összefüggő, teraszos táblában termő szőlő biztosítja a legfőbb megélhetési forrást. Így a borkóstolót, pincelátogatást nyugodtan felvehetjük a programba. De ne hagyjuk ki a Bodrog feletti magaslaton, kőfalmaradványokkal övezve álló, apró római katolikus templomot se: a román stílusú templom a 12. században épült!

Az erre járókat várja még egy fantasztikus túra. A Hegyköz felül tudja múlni a természet eddig látott szépségét – és ennek is egyik legszebb része Füzér. Magyarország hét természeti csodájának egyike a Várhegy – és lenyűgöző látványt nyújt a védett vulkáni kúpon koronaként ülő várral. (Egy évig őrizték is itt a magyar koronát – de ez egy másik történet.) Talán mondani sem kell a túrázóknak: itt találkozik az országos kék és a Rákóczi piros sávja.

A vár alatti település törékeny, színes vakolatmintás szlovák tájházzal, román kori részleteket őrző római katolikus, festett kazettás mennyezetes református templommal várja a látogatókat. És számos programmal.

Egész évben Zemplén

A Nagy-Milic Natúrpark Látogatóközpont és Várgondnokság épületében nemcsak modern kiállításokat rendeznek, de koncerteket is – például a Zempléni Fesztivál idején. Ez a programsorozat számos más zempléni települést is érint – Sátoraljaújhelyet és Sárospatakot biztosan. Füzéren érdemes még a tavaszi Várnyitogató, az augusztusi Várnapok és az októberi Szabad Pálinka Nap rendezvényére is benézni. A patakiak közül a kihagyhatatlanok közé sorolható a pünkösdi Szent Erzsébet Ünnep, a júliusi Sárospataki Dixieland és Blues Fesztivál és az augusztusi Sárospataki Bornapok. Újhelyen pedig az augusztus közepi Zemplén Nemzetközi Néptáncfesztivál és az októberi Zsólyomkai Nyitott Pincék programja viszi el a prímet.

Ezt látod kell!

– Mose Teitelbaum rabbi sírja Sátoraljaújhelyen

– a Rákóczi-vár Sárospatakon

– A Magyar Nyelv Múzeuma és a Kazinczy-emlékek Széphalmon

– az Ungvári-pincék Sátoraljaújhelyen és a pincesorok Hercegkúton

– a füzéri Várhegy és a vár

– a Megyer-hegyi tengerszem

– a Zemplén Kalandpark Sátoraljaújhelyen

– a Vártemplom Sárospatakon

– a református kollégium Nagykönyvtára és múzeuma Sárospatakon

– az ország egyetlen kabolás kemencéje Komlóskán

Ne hagyd ki!

– a Kazinczy Ferenc Múzeum Sátoraljaújhelyen

– a Börtönmúzeum Sátoraljaújhelyen

– a Szent Erzsébet Ház kiállításai Sárospatakon

– a Magyar Kálvária Sátoraljaújhelyen

– a pálos-piarista templom és a kolostor műemlék együttese Sátoraljaújhelyen

– a Sárospataki Képtár

Ha van időd…

– túráz minél többet a hegyekben

– nézd meg Bodrogolasziban a román stílusú templomot

– járd be a komlóskai tanösvényt!