Túra és kirándulás Sátoraljaújhely és környékén

Túra és kirándulás? Sátoraljaújhely és környékén? Összegyűjtöttük a hozzánk látogatóknak a Sátoraljaújhelyi és annak környékének a látnivalóit. Válogass kedvedre és szervezd őket az útitervedbe.

Zemplén Kalandpark: Aktív pihenés szerelmesinek kihagyhatatlan program a zempléni kalandpark ahol az adrenalin, csúszás, mászás, száguldás, felejthetetlen élményeket biztosít. Ha tél, ha nyár, akkor Zemplén Kalandpark! A sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark egész évben élmény elemekkel várja kedves látogatóit. Szórakozás, kirándulás és kikapcsolódás a Zemplén Kalandparkban!Élményelemek: libegő, kilátó, bob, extrém átcsúszó kötélpálya, kalandtúra, sípálya, hófánk, játszótér, tanösvény, jégkorcsolyapálya

Lombkorona sétány: A lombkorona sétány (Skywalk) a zempléni Kalandpark egyik legújabb attrakciója. A sétányon található egy távcső is, amellyel tiszta időben nagyon messzire is eltekinthetünk.A látványelem a Torzsás utca 25 szám alól induló, Magas-hegyi libegővel közelíthető meg és a kilátóból nyúlik ki a lombkoronák szintjén.

Megyer-hegyi tengerszem: A Sárospatak közelében, a Megyer-hegyen fekvő Tengerszem hivatalosan is Magyarország legszebb természeti csodája.A Megyer-hegyi Tengerszem egy elhagyott malomkőbánya gyomrában a csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tó és a bányászat során keletkezett sziklafalak együttese. A malomkőbánya nagy jelentőségű bányatörténeti és földtani emlék, a bányászat befejezése után kialakult botanikai és zoológiai érdekesség.Az idelátogatók a Tengerszem bányaudvarára érve csodálhatják meg Zemplén csodáját. A bányaudvar a hegy gyomrában, 15-20 méterrel a víztükör felett helyezkedik el, ahol a malomkőbányászat során az előkészítő és megmunkáló tevékenység zajlott.Amit ma a bányaudvarra érkezve látunk, az emberi tevékenység következménye. Körülbelül 600 évvel ezelőtt a Megyer-hegy teljesen szabályos alakú vulkáni kúp volt, amint a körülötte látható többi zempléni hegy is. Ha a mai sziklafalak között állunk és körbe tekintünk, akkor tudnunk kell, hogy minden, ami a hegy gyomrából hiányzik, azt emberi (kis részben állati) erőfeszítés eredményeképpen termelték ki.A bánya közel 500 éves működése során nem voltak erőgépek, motoros eszközök és szállítójárművek, sőt még a robbantást sem tudták alkalmazni, hiszen a malomkő alapanyaga a nagyméretű, stabil szerkezetű kőtömb volt. A kitermelés kézi erővel, esetleg lovak, kötelek, csigák és ékek használatával volt lehetséges.A kitermelt több tízezer köbméternyi kőzet csekély része volt alkalmas a malomkő készítésére, hiszen a vulkáni tevékenység különböző mértékben alakította a riolit tufa szerkezetét. A morzsalékos alapkőzet és a föld meddődombokban került elhelyezésre a bánya minden szegletében. Valamennyi ott található kisebb-nagyobb halom ilyen meddőanyagot rejt, ezek révén alakult ki a bányaudvar domborzata.A dombokat az évszázadok során már benőtte a növényzet, ettől lesz izgalmas a bányaudvaron tett kalandozás. A hegy tetején található talaj szerkezetéből pedig arra következtethetünk, hogy a hegy korábbi természetesen kialakult magassága is némileg növekedett az ott elhelyezett meddőrakásoknak köszönhetően.A felhagyott bányában összegyűlt a csapadékvíz, így egy mesterséges eredetű tó jött létre. A legmagasabb oldalfalak 40 méter fölé emelkednek, a víz mélysége pedig meghaladja a 6 métert. A tó vize első látásra nem tűnik tisztának, de a víztükörhöz lesétálva láthatjuk, hogy a szürkés árnyalat ellenére a víz tiszta. Sajnos a környéken nem ismerünk olyan forrást, ami a víz utánpótlását és természetes tisztulását folyamatosan biztosítani tudná, így marad a csapadékvíz, amit a bánya tölcsérszerűen összegyűjt. Ennek köszönhető, hogy aszályos években a víz szintje akár fél méterrel is csökkenhet. A víz törött szürke színének további oka a benne lebomló tölgyfalomb avariszapja, ami a tó fenekét összefüggően borítja, szürkés árnyalatot mutatva a felszínről szemlélődő számára. A víz tehát ezért nem kék, ahogyan ezt a légifotók alapján sokan feltételezik, az a visszatükröződő kék égnek köszönhető. A víz minőségét a benne megbújó élővilág bizonyítja: napos időben nagy csapatokban láthatunk különböző növényevő halrajokat és gazdag a víz növényvilága is, a természet az úr, amíg vigyázunk rá, hogy ez így maradjon!A Tengerszem gyalogos megközelítése:

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a közel egy (vagy két) kilométeres gyalogtúra során vízmosásszerű erdei úton, illetve erdei gyalogösvényen halad az út a bányaudvarra, ezért érdemes zárt cipőben érkezni az esetleges sárosabb területen való áthaladáshoz

A Tengerszem megközelítése személygépjárművel és kerékpárral:
– Sárospatakról a 37-es főútról és bicikliútról érkezve a 66-os és a 67-es kilométerkő között hajtson le a Botkő Pihenőpark irányába
– Sárospatak belvárosában ingyenes parkolás
– a Tengerszem irányába új autó- és kerékpárút várja az idelátogatókat!

Megyer-hegyi kilátó: Sárospatak közelében 300 méter magasan található a Megyer-hegy. A tetején található lombkorona felé nyúló, 18 méter magas kilátóból impozáns 360 fokos panoráma nyílik többek között a Zempléni-hegység erdeire, a Keleti-Kárpátokra, valamint a Bodrogközre. (Zempléni-hegység, Bodrogköz, Hegyalja, Sátoros-hegyek, Tokaji-hegy, Nagy-milic, Fűzéri vár, Keleti-Kárpátok)A kilátót 2020-ban adták át.

Fekete-hegyi tanösvény:Mikóháza főútjáról látható a Fekete-hegyi tanösvényt jelző tábla, melyet autóval követve elérjük a falu pincesorát. Innen percek alatt elérhető a Fekete-hegyi tanösvény tájékoztató táblája, amelytől 6 állomásos kiépített tanösvényen visz az út.Minden állomásnál igényesen kialakított pihenő, tűzrakóhely és színes, esztétikus ismertetőtáblák fogadnak, melyek az egyes állomások közötti távolságokat és a szintemelkedést is feltüntetik.Megismerhetjük a környék állat és növényvilágát, a fákon kihelyezett költőodúk pedig nemcsak a madarak, hanem az egyre ritkuló, veszélyeztetett denevérfajok védelmét is segítik.Az út első 2/3-a közepesen emelkedik, szurdokon, vízmosásokon vezet egyre magasabbra, de a 4. állomástól meredek és megerőltető szakaszra számítsunk, ezért kisgyerekkel, nagymamával, babakocsival nem ajánlott nekivágni!Lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre.

Nehézségi szint: megerőltető
Hossza: 3,5 km
Emelkedési szint: 410 m

Fekete-hegyi kilátó: A Mikóházától 3 km-re magasodik a Fekete-hegy, amelynek a tengerszint felett 581 méter magasan lévő csúcsán az államalapítás millenniumának évében avatták fel a rendkívüli körpanorámát nyújtó kilátótornyát.A 13 m magas fakilátóból pompás, lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre. Északnyugat felé mint egy terepasztalon sorakoznak a falvak, fölöttük koronaként ül a füzéri vár, mögötte a Nagy-Milic csoportja. Nyugat felé Abaújba látunk át, a Cserehát északi dombhátain túl a messzeségben a Szlovák karszt magaslatai láthatóak. Északkeletre a Ronyva völgyének Szlovákiába eső falvai látszanak.

Honfoglalás Kori Látogatóközpont: Karos község határában tárták fel az egyik leggazdagabb sírmellékletű honfoglalás kori temetőt. Az itt talált leletek mind azt mutatják, hogy a honfoglaló magyarság uralkodó nagyfejedelme ebben a térségben építette ki első hatalmi központját. Ami bizonyítékai annak, hogy a Bodrogköz volt a honfoglaló magyarság egyik első telephelye.A látogatóközpont épülete a honfoglaló magyarok jellegzetes és legfontosabb haditechnikai eszközét, a visszacsapó íj formáját követi, míg a közepén belehasító tömeg nyíltegezt mutat be. Az épület teraszáról bámulatos kilátás nyílik a Zempléni hegység vonulataira és az alatta futó tájra.A látogatóközpontban a legmodernebb technikák alkalmazásával mutatják be a honfoglalás történetét, az akkor élt emberek mindennapjait és a tárgyi eszközöket. A kétszintes kiállítótérben karosi leleteket és múzeumi bábukat tekinthetünk meg, interaktív eszközök, makettek, érintőképernyős alkalmazások, animációk, filmek és hanghatások révén betekintést nyerhetünk a X. századba.Látnivalók, programok:
– eredeti tárgyak, fegyverek
– interaktív alkalmazások
– audiovizuális térpanoptikális kiállítás
– jurta kiállítás
– lovas/íjász bemutató
– lovaglásíjászkodás

János vára kilátó: A János Vára hegytetőn 2015-ben került átadásara a 20 méter magas kilátótorony, amelyből gyönyörű rálátás nyílik a hegyközi falvakra. A torony közelében pihenőpadok, esőbeálló és tábori WC is szolgálja a fellátogatók kényelmét, lent a parkolónál pedig ugyancsak pihenőpadok és szalonnasütő hely teszik komfortosabbá a látogatást.A meredek emelkedőn 1 050 db falépcső is segíti a kilátóba való feljutást.A nyári és őszi időszakokban a környező hegyek nem csak védett és ritka növényfajokkal várják a látogatókat, hanem gombászási lehetőséget is biztosítanak a vállalkozó kedvű turistáknak.

Károlyi-kastély: A füzérradványi erdők ölelte Károlyi-kastély kívülről ugyan a romantika, az eklektika hangulatát őrzi, de a múlt pompáját idéző termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz és kora barokk belsőépítészeti részletek fogadja az érkezőket. Míves kőfaragványai, márványkandallói, ajtókeretei, domborművei a 16-17. századi firenzei mesterek munkái, amelyek hajdan itáliai reneszánsz palotákat díszítettek.A múlt század 30-as éveiben Károlyi István és felesége, Windischgrätz Mária Magdolna felismerte a rendkívüli igényességgel és következetességgel berendezett kastély különleges lehetőségeit és luxusszállónak alakíttatta át. Az 1948-as államosítás után gyermekszanatórium, majd TBC szanatórium működött a kastélyban.Az 1990-es években a közönség előtt ismét megnyílt a részben felújított kastély ahol a főúri világ hangulatát idéző enteriőrök voltak láthatók a földszinten.A megújult kastély központi tematikája az egykori, 1930-as évekbeli kastélyszálló életének megidézése: archív fotók, régi filmek, festmények épület és levéltári kutatások, valamint visszaemlékezések alapján. A számos digitális és interaktív eszköznek újszerű megoldásnak köszönhetően a látogatók élményszerű módon ismerhetik meg a kastély történetét és a korabeli életmódot.A megújult kastélyparkról:
A kastélyt övező különleges klímájú és hangulatú, megújult történeti kert sétányaival, a patakokon átívelő hidakkal, halastóval, platánjaival, terebélyes hársfáival, több törzsű tulipánfájával, piramistölgyeivel ejti ámulatba a sétálókat. A parkban akár többórás sétára is indulhatunk anélkül, hogy egy útszakaszt kétszer is érintenénk.A park kialakítása a 19. század közepén kezdődött el. Ebből az időből való a patak partján álló két óriási platánfa is, amelyek az ország legnagyobb példányai közé tartoznak. A déli homlokzat előtt készült a teraszos franciakert, ahonnan csodálatos panoráma tárul a látogatók elé. A faóriásokban gazdag és nagyvonalúan elrendezett park páratlan élményt nyújt.

Kőporosi és Gombos-hegyi pincesor: A hercegkúthoz tartozó kőporosi pincesoron a pincék zeg-zugos “utcácskái” között önfeledten bóklászhatunk és ha szerencsénk van, egy-egy vendégszerető gazdához betérve megkóstolhatjuk a máltán híres hegyaljai borokat.A pincesorról gyönyörködhetünk a Hercegkutat körül ölelő hegyvonulatokat, (Király-hegy, Gombos- hegy)

A kultúrtáj kategóriában Világörökségi címmel büszkélkedő, népi építészet remekeiként számon tartott emeletes pincesorok különleges esztétikai látványt nyújtanak a falu két szélén – a Kőporoson és a Gombos-hegyen.A Gombos-hegy ezen túlmenően gyöngyszeme a vidéknek, a kőbánya feletti domboldal a védett kökörcsin élőhelye, továbbá remek kilátás nyílik Hercegkútra, Sárospatakra, a közeli és a távoli Zempléni hegyekre is.

Mágocsy Kastély: Pácin legfőbb nevezetessége a középkorú reneszánsz stílusú kastélymúzeum, amit 20 hektár erdős park, a Bárókert vesz körül.Az épület egy egyszerűbb kivitelű földszintre és egy gazdagon díszített emeletből áll: az úr és családja az emeleten lakott, kiszolgálásuk a földszinti helyiségekből történt. Az emeleti ajtókat, ablakokat díszes reneszánsz kőkeretek tarkiítják, a szobák dongaboltozatosak vagy gerendamennyezetesek valamint gazdagon díszített kőkandalló és három cserépkályha biztosította a téli hónapokban a meleget.Az egyemeletes, két traktusos épületet kezdetben nem erősítette torony, nem vette körül várfal, vizesárok. A külső homlokzat díszeit nemcsak az ablakkeretezések adták, az épület sarkait kék-vörös színűre festett armírozással hangsúlyozták, továbbá a bejárat fölött helyezték el az építtetők a legszebb kőfaragványt, a címeres, 1581-es évszámmal ellátott feliratos táblát, amely hírnevüket mutatta.A XVI. század végén, a Mágóchyak korában az emeleten hét helyiség volt: a nagyterem, a hálószoba az árnyékszékkel, a boltozatos kamra, a pitvar kandallóval, az előtér a lépcsőfeljáróval és a kályha fűtő kamra. Az 1977-1987 között végzett teljes rekonstrukció során az épület XVI. századi formája került visszaállításra Az 1987 óta hazánk egyik legjelentősebb késő reneszánsz építészeti emlékének számító pácini kastély a Bodrogközi Kastélymúzeumnak ad helyet. A kastély kiállítása látogatható.